|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2006. január 18. (20:12) Korcsolyázás, vagy teremben előadás hallgatás? A befagyott Velencei -tó nagy dilemma elé állította a VVSI agárdi telepén az első téli oktatásra gyülekező utánpótlás korú versenyzőket. 38-an választották dr. Dulin Jenő " A vitorlázás története " cimmel megtartott előadását, |
| Tovább |  |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. december 1. (11:12) Kétségtelenül van különbség a két versenyzési forma között, de azért sok hasonlóságot is találhatunk. Amikor szemtől szemben kell valakivel megküzdeni, akkor más képességeinkre helyezzük a hangsúlyt, mintha egy mezőnyben kellene lavíroznunk. A szabályok viszont mások a párosversenyek esetében, főleg a szorosabb és izgalmasabb csaták érdekében. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. július 21. (14:18) A magyarul hátszélvitorlaként emlegetett vitorlát bőszelekben használjuk, így nemcsak hátszélben, hanem háromnegyed- illetve félszélben is. A spinnakerbumm pedig a vitorla stabilizálására, megtartására és részben beállítására szolgál. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. június 16. (13:09) Visszatérnénk még egy picit a taktikához. Talán leszűrhető volt az előzőekből, hogy ellenfelet ugyebár nem célszerű otthagyni alapesetben. Ennek okait röviden felvázoltuk, mert mi van, ha mégsem jön be az elképzelésünk és egyedül ott vagyunk mindenkitől távol. Ekkor ellenfelünk nem méterekkel, hanem kilométerekkel is megverhet. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. június 9. (15:39) Előző cikkünkben épphogy csak elrajtoltunk, amelynek kimenetele nagyban befolyásolhatja futameredményünket. Elképzelhető, hogy jól sikerült rajtunk, de az is, hogy nem, sőt még az is, hogy elkéstünk akár egy perccel. Ez utóbbi nem is számít rajtnak igazán és annyit fűznék hozzá, hogy ettől kezdve lehet lazán vitorlázni, kockáztatni, mert sokat nem veszthetünk. Többször előfordult már a történelemben, hogy fél, egy perces hátrányt is le lehet dolgozni, mert ilyenkor az ember kikapcsol és nyugisan vitorlázik. Mint azt említettük már, célszerű felállítani egy stratégiát a rajt előtt, melyik oldalt is tartjuk megfelelőnek.
|
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. május 26. (09:37) Rajtoljunk most rá egy kicsit a versenyre, mert a közvélemény, kutatásaink szerint erről szeretné frissíteni ismereteit. A verseny legelső fázisa a rajtot megelőző időszak, amikor rutinszerű feladatok elvégzésére van szükség, ahol információkat gyűjtünk össze. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. április 20. (16:29) Nálunk mindenképpen. A visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy Önök közül sokan szeretnének megismerkedni a helyes beállítás mikéntjével és szeretnék hajójukat gyorsabbnak tudni. Ezen írásunkkal próbálunk ismét segítséget nyújtani azoknak, akik nincsenek tisztában az albázás helyes alkalmazásával, hatásaival. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. április 14. (00:14) Bőszélről beszélünk akkor, ha hajó hossztengelye a széliránnyal 90 fokot vagy annál is többet zár be. A vitorlák általában ilyenkor sokkal hasasabbak, mint negyedszélben – ahogy egyre tompábban haladunk, de a szkeptikusok kedvéért elmondanánk, hogy tudunk olyan hajók létezéséről (pl.: skiff, pár többtestű hajó), amelyek mégsem használnak túl hasas vitorlát, mivel olyan gyorsak bőszélben is, hogy a látszólagos (relatív) szél miatt rákényszerülnek vitorláik behúzására és a sokkal laposabb vitorlákkal is jóval nagyobb sebességet, teret nyernek bőszélben. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. április 7. (14:03) Gondolom sokakat érdekel a vitorlaállítás témaköre. A nagyvitorla beállításának legfontosabb mozzanata az, hogyan is állítjuk be annak szögét a szélhez képest. Utaltunk már rá, hogy cirkáló szakaszban a széljelző szálak segítenek a vitorlák optimális behúzásában, amelyet az úgynevezett nagyvitorla behúzó kötéllel (ezentúl: shott) állítunk. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. március 31. (09:55) Az az érzésem, nem éltünk még eleget ahhoz, hogy enciklopédiát meghazudtoló módon tájékoztathassunk mindenkit erről a témáról. Felteszem azért, él itthon is pár mogul, aki szinte minden kérdésünkre választ adhatna, ami vitorlázással kapcsolatos. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. március 23. (22:59) Egy hosszabb cirkálószakaszt fordulókkal összekötött rövid negyedszeles szakaszok sorának összessége eredményeként tehetünk meg. Ez kissé bonyolultan hangzik, de mire is gondolunk: Mondjuk, el szeretnénk jutni „A” pontból „B”-be, ahol mindkét pont ugyanazon a széltengelyen van, de egymástól távolabb és „B” pont van szél felől... |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. március 17. (19:47) Ebben a fejezetben vázlatosan azokkal az alapvető tényekkel ismertetnénk meg a kedves érdeklődőt, amely révén megértheti, hogy mitől halad a hajó előre (és/vagy oldalra, hátra) és milyen irányokban, hogyan használhatjuk ki hajónk ezen remek tulajdonságát.
|
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. március 10. (01:01) Mielőtt belemerülnénk a vitorlázás rejtelmeibe, szeretnénk néhány apró, ám annál fontosabb dologra felhívni a vitorlázással ismerkedők figyelmét! Jelen témakörben nem térünk ki azonban minden fogalom megmagyarázására, mivel feltételezzük, hogy azok látogatják oldalunkat, aki már láttak hajót, nemcsak televízióban, vagy parton, hanem menetközben, vízen is. Amennyiben valami mégis magyarázatra szorul, azt kérjük a fórumban szóvá tenni és lehetőségeinkhez mérten, legjobb tudásunk alapján megválaszoljuk azokat. |
| Tovább | |
|
|
|
|
|  Vitorlázáselmélet, 2005. március 8. (15:52) Többször, több fórumon felmerült már az igény, hogy foglalkozzunk a vitorlázás alapjaival is egy kicsit. Nos, lehetőségeinkhez mérten heti rendszerességgel, minden csütörtökön megjelentetünk egy, a témával kapcsolatos cikket, okosságot. |
| Tovább | |
|
|
|
|
| Vitorlázáselmélet, 2002. február 28. (13:42) A vitorlás hajót lehetõség szerint kikötõben tároljuk. Természetesen ez akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll kikötõhely. Napjainkban egyre több hajó kerül vízre, ami óhatatlanul a kikötõk építését is maga után vonja. Egyre kevesebb hajótulajdonos látja szívesen hajóját horgonyon vesztegelni, inkább védett, zárt kikötõben keres helyet hajójának. A hajópark felszaporodása elõtt sokan a nyugodtabb horgonyzó helyeket keresték, ami más jellegû pihenést eredményezett, mint egy nyüzsgõ kikötõ.
|
| Tovább | |
|
|
|
|
| Vitorlázáselmélet, 2002. február 10. (13:41) Kezdjük azzal, hogy vontatást végezhetünk mi is és vontathatnak bennünket is. Vontathatnak bennünket géphajóval és vitorlással. Az általunk vontatandó hajó lehet vízi sporteszköz, csónak, jolle, tõkesúlyos hajó és kisgéphajó. |
| Tovább | |
|
|
|
|
| Vitorlázáselmélet, 2002. február 1. (13:40) Előnyadás a hajózás szempontjából ugyan annyira lényeges dolog, mint a közlekedés bármely területén. Alapvető, hogy körültekintően és egymás mozgását segítve hajózunk, de ezt szabályok közé kell szorítani. |
| Tovább | |
|
|
|
|
| Vitorlázáselmélet, 2002. január 20. (13:39) A hajózás, csodálatos sport, de más mozgást és cselekedetet jelent, mint amit alapvetõen a szárazföldön megszoktunk. Ugyan akkor az idegen történések mellé segítségül hívhatjuk a parton megszokott segítség nyújtási módszereket. |
| Tovább | |
|
|
|
|
| Vitorlázáselmélet, 2002. január 6. (13:37) A hajózást úgy kezdem, hogy megtervezem, hogyan fogok felszerelni, milyen szél fúj, mekkora a szél ereje, milyen irányból fúj, milyen mozgás van és milyen mozgás várható. Megvizsgálom az összes változás lehetõségét, ami körülöttem bekövetkezhet. Ezután kezdem el a hajó felszerelését. Mindez, amit ebben a néhány szóban leírtam villanásnyi filmként le fog zajlani kis idõvel a rutin megszerzése után. |
| Tovább | |
|
|
|
|
| Vitorlázáselmélet, 2001. december 29. (13:35) Amikor hajómanõverekrõl beszélünk, a szélrózsa szerinti vitorlázást, kikötõbõl történõ kihajózást, kikötõbe behajózást, fordulást, perdülést, bójára állást, bója elhagyását, horgonyzást, horgonyzó hely elhagyását, vízbõl mentést, másik hajóhoz állást értünk alatta. Mint az eddigiekbõl is kiderült, már találkoztunk fenti témakörök egy-egy részével valamilyen módon. |
| Tovább | |
|
|
